Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Budapest, é. n., Budapesti Hírlapnyomda és Kiadó Rt. kiadása és nyomása, 95 p., ill.
Kik árulták el 1918-ban Magyarországot? Írta: Marschalkó Lajos.
Szövegközti, fekete-fehér, feliratos fotókkal illusztrált, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Nyomtatta a Budapesti Hírlapnyomda és Kiadó Rt. Budapesten.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány két színnel feliratozott, alakos-ábrás fotómontázzsal illusztrált, enyhén töredezett címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Marschalkó Lajos (Hajdúböszörmény, 1903. szeptember 11. – München, 1968. május 20.) magyar író, költő, újságíró, szerkesztő. Munkásságát fajvédő, szélsőjobboldali, erősen nemzeti érzelmű lapoknál kezdte (Fehér Újság", "Magyar Jövő"). Ezt követően a "Hajdúföld" munkatársa, majd a "Debreceni Újság" felelős szerkesztője. 1936-ban Budapestre költözik és ott vállal munkát. A fővárosi lapokban már regényeket is megjelentetett. A "Függetlenség" c. lap főszerkesztője. A második világháború után (1945) Németországba emigrál. 1947-től az egyre nagyobb kommunista befolyás alá kerülő magyar hatóságok a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz fordultak háborús bűnösként való kiadatása érdekében. A magyar kormány kérelmét a német hatóságok elutasították, mivel Marschalkó Lajos nem tartozott semmilyen párthoz vagy szervezkedéshez. A Népbíróság ennek ellenére távollétében halálra ítélte. Münchenben fizikai munkásként egy gyárban dolgozott. Emellett éjjel cikkeket és könyveket írt. 1951-1954 között a Csűrös Zoltán és Ráttkay R. Kálmán szerkesztésében megjelenő "Új Magyarság" c. lap, 1960-1962 között pedig a montreali "Összetartás" c. lap főmunkatársa, 1955-től az "Új Magyar Jövő" c. lap társszerkesztője, 1954-től a Süli József által alapított londoni "Hídfő" c. lap vezércikkírója, majd 1960-tól haláláig a főszerkesztője volt. Munkásságáért 1954-ben Nyírő József-díjat kapott. Cikkeinek egy részét Mátray Lajos álnéven írta, amiket több emigrációs lap is megjelentetett ("Délamerikai Magyar Hírlap", a "Délamerikai Magyarság", a "Hungarian Week", a "Hungária ", a "Képes Magyar Világhíradó", a "New York-i Krónika", a "Magyar Egység", a "Magyar Nemzeti Ifjúság", a "Magyar Nők", a "Magyarok Útja", a "Nyugati Magyarság", a "Szittyakürt", a "Szabad Magyar Világ", a "Szabad Magyarság, a "Szabad Nemzet" stb.). 1960-ban szerkesztésében jelent meg a "Hídfő Trianoni Almanach", amely a Trianonról szóló irodalom egyik kiemelkedő alkotása. 1968. május 20-án Münchenben hunyt el.

A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV.” címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján."